Költségvetési hiány, a fiskális romlástól a korrekció kezdetéig

Románia költségvetésének helyzete 2026 első négy hónapjában néhány jó hírt hoz. Április hónapban változás történt a bevételek és kiadások mérlegében. Így egy hosszú idő után kevesebbet költöttünk a szokásosnál, és hatékonyabban szedtük be a bevételeket. Ez jó hír, amely azt mutatja, hogy a pénzügyi-költségvetési intézkedések, amelyeket elfogadtak, elkezdenek eredményeket hozni. Ennek ellenére az évek során felhalmozódott egyensúlyhiány továbbra is fennáll.

Ebben az epizódban A MacRO Zóna együtt nézzük át a költségvetési végrehajtás adatait, és megpróbáljuk megérteni, mi javult, mi marad még törékeny, és mi következik.

INDULÁSI PONT: AZ EURÓPAI UNIÓ LEGNAGYOBB HIÁNYA

Románia 2026-ba nehéz adóterhekkel lépett be. 2025-ben regisztrálta az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiánya: -7,9% a GDP-ből (-9,3% 2024-ben), több mint az EU átlagának duplája -3,1%-kal.

• Románia kevesebbet költ, mint az EU átlaga. De annyival több bevételt szerez, amennyivel 11 százalékponttal kevesebb a GDP-ből. Ez a hiány egyik fő oka, a nem elegendő bevételek.
  
  
• Egy másik tényező, amely hozzájárul ehhez az egyensúlyhiányhoz, az, hogy az idő múlásával Románia jövedelmei arányukban változatlanok maradtak:
  • 2022: 40,9% (a GDP-ből)
  • 2023: 41,1% (a GDP-ből)
  • 2024: 43,3% (a GDP-ből)
  • 2025: 43,3% (a GDP-ből)

Megfigyeljük, hogy Romániának nemcsak nehezen ellenőrizhető kiadásai vannak, hanem főleg gyenge beszedési képessége és elégtelen adóalapja is. A javulásnak a visszatérő bevételek növeléséből kell származnia, nem átmeneti intézkedésekből.

Még akkor is, ha egyrészt a hiány csökken a bevételek növekedésének és a kiadások mérséklődésének hatására, másrészt az egyensúlyhiány magas marad európai összehasonlításban, és a fiskális konszolidáció továbbra is a költségvetési fegyelmen, az uniós források lehívásán és a pénzügyi piacok előtti hitelesség megőrzésén múlik.

2026 VALÓS KORREKCIÓVAL JÖTT

A Pénzügyminisztérium 2026 áprilisi adatai jelentős ütemváltást jeleznek. A konszolidált általános költségvetés végrehajtása az első négy hónap után 23,95 milliárd lej hiánnyal zárult (a GDP 1,17%-a).

Ahhoz, hogy perspektívába helyezzük a számokat, gondoljatok arra, hogy a hiány majdnem kétharmadával csökkent a 2025-ös azonos időszakhoz képest. Gyakorlatilag nem csak egy marginális változást látunk, hanem egy lényeges korrekciót, amely egyszerre két irányból származik: nagyobb bevételek és alacsonyabb kiadások.

ROMÁNIA KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY
MLD RON | 2024 – 2025 – 2026

HOGYAN MAGYARÁZZUK MEG A JAVÍTÁST?

Az összbevételek 223,83 milliárd lejre nőttek (a GDP 10,9%-a). Ugyanakkor az összkiadások 247,79 milliárd lejre csökkentek (a GDP 12,1%-a). Ebből a szempontból a hiány korrekciója szinte tökéletesen könyvelésileg magyarázható: a kiigazítás mintegy háromnegyede a bevételek növekedéséből származik, a fennmaradó pedig a kiadások csökkenéséből.

BEVÉTELEK (+12,0% év/év)

(1) Jelenlegi adók:az adóbevételek 101,81 milliárd lejről 117,56 milliárd lejre nőttek (+15,76 milliárd lej, +15,5%), és ezen belül az ÁFA játszotta a központi szerepet. Az ÁFA nettó bevétele 47,80 milliárd lejre emelkedett, szemben a 2025 azonos időszakában lévő 39,04 milliárd lejről (+8,76 milliárd lej, +22,4%).

(2) Bérjövedelem adója és jövedelem: elérte a 23,89 milliárd lejt, szemben a 2025-ben elért 19,62 milliárd lejjel (+4,27 milliárd lej, +21,8%). A növekedést a osztalékadóból származó bevétel (+47%), az Egységes bevallásból származó bevételek (+276%) és néhány adókedvezmény megszüntetésének hatása támasztotta alá.

KIADÁSOK (-3,2% év/év)

(1) Személyzeti költségek: 54,66 milliárd lejre csökkentek, szemben a 56,55 milliárd lejjel (-1,89 milliárd lej, -3,3%).

(2) Az állami támogatások 3,57 milliárd lejre csökkentek, szemben a 4,92 milliárd lejes értékkel (-1,34 milliárd lej, -27,3%).

NYILVÁNVALÓ SEBZHETŐSÉG: KAMATOK

Kamatkiadások 23,68 milliárd lejre emelkedtek, szemben a 2025-ös 20,42 milliárd lejjel (+3,26 milliárd lej, +16,0% év/év). A GDP-hez viszonyított arányban a kamatok a GDP 1,16%-os szintje körül maradtak, de a nominális növekedés azt mutatja, hogy Románia fiskális múltja továbbra is költséggel jár.

Minél nő az államadósság, annál nagyobb része szívódik fel az állam bevételeiből az adósság finanszírozására, nem beruházásokra, közszolgáltatásokra vagy a hiány csökkentésére. Ez a hóember-hatás, amelyet a epizódban írtam le aállamadósság .

BERUHÁZÁSOK

Az áprilisi hiány értelmezése nem lenne teljes a befektetések szerkezete nélkül. Ebben az irányban allokált pénzösszeg elérte a 31,03 milliárd lej-t, amelynek 75,58%-át nem visszatérítendő külföldi alapokból, a PNRR-ből és a PNRR hitelkomponenséből finanszírozott projektek tették ki. A külföldi alapokból, PNRR támogatásokból és PNRR hitelekből finanszírozott projektek kifizetései 5,99 milliárd lejes (+34,32%) növekedést mutattak az 2025 ugyanezen időszakához viszonyítva.

Ez a struktúra azért fontos, mert azt mutatja, hogy a költségvetési kiigazítás nem kizárólag a beruházások visszafogásával történt, hanema finanszírozás forrásának megváltoztatása és néhány rendkívüli nemzeti kiadás csökkentésével.

Egy olyan gazdaságban, ahol az infrastruktúra még mindig elégtelen, az egészséges fiskális konszolidáció nem jelentheti csak a beruházások visszatartását. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy csökkentik a folyó hiányt, ellenőrzik a merev kiadásokat, és az európai uniós forrásokat használják a termelékeny beruházások fenntartására.

2026 MÉG MINDIG KÖLTSÉGVETÉSI ÉPÍTÉSBEN

A január-április havi adatok bíztatóak, de a fiskális egyensúlyhiányok továbbra is fennállnak és makrogazdasági sebezhetőséggé erősödnek. Bár a legfrissebb adatok megerősítik a korrekció kezdetét, amint azt ma láttuk, 2026-ra hozzávetőlegesen a GDP 6,00%-át kitevő költségvetési hiányt és az év végére a GDP 61,8%-át kitevő államadósságot becsülünk.

Egy 6,0%-os hiány valódi javulást jelent 2025 végéhez képest, de még mindig közel kétszer nagyobb, mint az EU átlaga, és ezért nem szünteti meg teljesen az adósságterhet és a kamatok felhalmozódó hatását.

A kockázatok továbbra is fennállnak:

• Szerény gazdasági növekedés – egy lassan növekvő gazdaság kevesebb ÁFA-t, kevesebb jövedelemadót, kevesebb társadalombiztosítási hozzájárulást jelent. A beszedési alap szűkül.
• Emelkedő kamatok – 2025 végén a GDP 59,3%-ának megfelelő adóssággal és növekvőben, a kamatok továbbra is gyűlni és fokozatosan emelkedni fognak, amelyeket többek között a politikai instabilitás is befolyásol.
• Költségvetési szezonális jellemzők – Hagyományosan a hiány az év második felében halmozódik fel erőteljesebben, amikor nőnek a befektetési kifizetések, felgyorsulnak a elszámolások, és a politikai nyomás a kiadásokra nagyobbá válik. Gyakorlatilag az év második fele lesz a hiány valódi tartóssági próbája.
  
  

AZ ÓVATOS OPTIMIZMUS MEGŐRZÉSE

Románia 2026-ot egy látható adókorrekcióval kezdte, de még mindig nem elégséges a múlt évek alatt felhalmozódott sérülékenység megszüntetéséhez: a hiány erősen csökkent áprilisra, az adóbevételek gyorsultak, a kiadások jobban kontrolláltak voltak, azonban a magas kamatszint, a gyenge gazdasági növekedés és a költségvetési bevételek továbbra is alacsony aránya a GDP-ben azt mutatja, hogy a kiigazítást fegyelemmel kell folytatni.

Tétnemcsak a rövid távú hiány csökkentése, hanem egy fenntartható fiskális egyensúly helyreállítása, amelyben az állam hatékonyabban szed be adókat, szelektívebben költ, és az európai alapokat olyan beruházásokra használja fel, amelyek többszöröző hatást gyakorolnak a gazdaságra.

A Banca Transilvania-nál a fő makrogazdasági mutatók éves alakulásával kapcsolatos nézeteink részleteiért kérjük, tekintse meg a legfrissebb BT Outlook jelentést, amely elérhető a platformon BT Kutatás.