Gazdasági kapcsolatok: Románia & Magyarország

Ma The MacRO Zóna megközelítjük a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, amelyek természetesen kialakulnak két szomszédos ország között: Románia és Magyarország.

A két ország, amelyeket 448 km közös határ és történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok kötnek össze, olyan gazdasági együttműködési keretet dolgozott ki, amely a földrajzi közelségen, a kölcsönös függőségen, a kétoldalú befektetéseken, a vállalkozói szellemen, a regionális együttműködéseken, valamint az Európai Unióhoz és a közelmúltban a schengeni térséghez való közös tartozáson alapul.

KÖLCSÖNÖS ÉRDEKLŐDÉS AZ ÜZLET FELÉ

A román befektetések Magyarországon és a magyarok befektetései Romániában kölcsönös érdeklődést mutatnak a befektetések iránt. Ahogy látjuk, van egy különbség a vállalatok számában, amelyet olyan tényezők befolyásolnak, mint a gazdaság mérete, az adópolitika, a terjeszkedési képesség vagy a diaszpóra.

Romániában több mint 15.000 magyar tőkéjű vállalat van, ami a magyar befektetők érdeklődését mutatja a román piactól a mérete és földrajzi közelsége miatt. Emellett e befektetések és együttműködés elősegítője a romániai magyar közösség is.

Másrészt Magyarországon mintegy 7 000 román tőkéjű vállalat van, ami a kölcsönös befektetési érdeklődést jelzi. Az EU-ban a románok által tulajdonolt vállalatok mintegy ötöde Magyarországon van, az eMag, a MedLife, az AROBS néhány sikeres példa.

• Magyarország Románia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Németország és Olaszország után.
• Magyarország a 11. helyen áll az országunkba befektető külföldi befektetők rangsorában, a befektetett tőke értéke alapján.

Magyarország 5 legnagyobb Romániában jelenlévő vállalata: MOL Csoport (energia), Richter Gedeon (gyógyszeripar), MVM Csoport (energia), Wizz Air (szállítás), TriGranit (ingatlan).

Románia legjobb 5 cége, amelyek jelen vannak Magyarországon: eMAG (online kereskedelem), MedLife (egészségügyi szolgáltatások), Teraplast (gyártás), AROBS (IT & Szoftver), TTS Group (szállítás, logisztika). A DIGI távközlési vállalat 23 évig volt jelen Magyarországon, és 2022-ben adta el részesedését (625 millió euró) a 4iG csoportnak.

A BEFEKTETÉSEK STRATÉGIAI IRÁNYAI

Az utóbbi években Magyarország kiegyensúlyozott stratégiával erősítette jelenlétét a régióban, magas stratégiai értékű ágazatokba történő beruházások révén. Ezek közé tartozik az energia, a közlekedés, a turizmus és az ingatlanok.

Az energiaszektorban a MOL és az MVM csoportok fontos szerepet játszanak a regionális energiaszolgáltatások megerősítésében, valamint a zöld infrastruktúra fejlesztésében. Magyarország fenntarthatóságra és forrásdiverzifikációra helyezve a hangsúlyt, beruház a termelési és elosztási kapacitásokba, míg Románia egyre inkább energiahálózati integrációs partnerként válik fontossá a KKE régióban.

A szállítmányozásban a Wizz Air jelenléte továbbra is az egyik leglátványosabb magyar befektetés, hozzájárulva a regionális összeköttetéshez és a low-cost légi közlekedési piac fejlődéséhez. Ugyanakkor az infrastruktúra és logisztika területén tevékenykedő vállalatok elkezdték közösen feltérképezni a Schengeni folyosón való bővülés lehetőségeit, amely megkönnyíti áruk és személyek áramlását.

A turizmus szektort a Danubius csoport képviseli, amely jelentős szereplő a szálloda- és wellness szolgáltatások területén. Ez folyamatosan jelzi a magyar befektetők irányultságát a gyógyvízforrások és az egészségturizmus kiaknázása felé – egy régiószinten dinamikusan fejlődő szegmens.

A ingatlanpiacon a Kesz és a Granit Real Estate csoportok megerősítik a növekvő érdeklődést a romániai projektek fejlesztése iránt. A Granit tranzakció – amely a bukaresti ingatlanpiac egyik legjelentősebb ügylete – kiemeli a magyar tőke dinamikáját és a helyi piac potenciáljába vetett bizalmat.

Másrészt a romániai vállalatok továbbra is aktívan terjeszkednek Magyarországon, megerősítve a helyi vállalkozói szellem érését és a nemzetköziesedés tendenciáját. Az eMAG megerősítette pozícióját az online kereskedelmi piacon, regionális márkává válva, míg a MedLife fontos lépést tesz az egészségügy területén, kiváló alapot kínálva a határon átnyúló partnerségekhez és befektetésekhez.

Ezek a példák egy közös növekedési és integrációs történetet vázolnak fel: a magyar vállalatok energiába, infrastruktúrába és ingatlanba fektetnek be – a fenntartható fejlődés pillérei –, miközben a román cégek jelenlétüket érvényesítik a kereskedelemben, egészségügyben és IT területén, olyan szektorokban, amelyek hozzáadott értékkel és közvetlen hatással vannak az életminőségre.

A román-magyar partnerség bővül, a nemzetköziesedés és a gazdasági kiegészítettség felé.

ROMÁNIA-MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KAPCSOLATAI SZÁMOKBAN

• 2024-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte a 13,3 milliárd eurót, ami enyhe (1%) növekedést jelent az előző évhez képest.
  
  
• Román exportok Magyarország felé 4,92 milliárd euróra rúgtak, míg a Magyarországról érkező import 8,38 milliárd eurót tett ki. Románia elsősorban gépeket, villamos berendezéseket, ásványi termékeket és járműveket exportál Magyarországra, míg az importot hasonló termékek dominálják, ami ipari kiegészítést tükröz. Magyarország többet exportál Románia felé, mint fordítva. Ez az egyensúlytalanság nem feltétlenül meglepő, figyelembe véve az ipari szerkezetbeli különbségeket, valamint a versenyképesség szempontjait is.
  
  
• Románia schengeni térséghez való tartozása megmutatja az első eredményeket a gazdasági cserelehetőségek terén: a kétoldalú kereskedelem 15,8%-kal nőtt az első negyedévben hazánk teljes körű integrációja után.

AZ ELMÚLT ÉVEK FEJLŐDÉSE

Az elmúlt tíz évben Románia negatív kereskedelmi mérleget mutatott Magyarországgal szemben, évente átlagosan 2,5 milliárd euróval többet importálva, mint exportált. A 2022-es év rekord szintet ért el a kétoldalú kereskedelemben (15 milliárd euró), amelynek hátterében több tényező áll, köztük a COVID-19 világjárvány utáni erőteljes fellendülés és mindkét ország erős gazdasági növekedése.

ROMÁNIA-MAGYARORSZÁG KÉTOLDALÚ KERESKEDELEM
Fejlődés 2015 - 2024

• Másrészt az autók és elektromos berendezések exportja folyamatos növekedést mutatott, 2024-ben meghaladva a teljes export 25%-át (1,25 milliárd euró).
  
  
• A bázism fémek és származékaik stabil összetevők maradnak, a Magyarországra irányuló exportcikkek rangsorában a harmadik helyet foglalják el.
  
  
• A ásványi anyagok, a gépek és az elektromos berendezések a legfontosabb termékkategóriák közé tartoznak, amelyeket Románia Magyarországról importál, ami kiemeli a két gazdaság közötti szoros kapcsolatot, különösen az ipari és energetikai területen.
  
  
• Mind Románia, mind Magyarország alapvető szerepet játszik ezen stratégiai áruk szállítójaként és fogyasztójaként egyaránt. Emellett a vegyi termékek fontos helyet foglalnak el Magyarország importlistáján (1,3 milliárd euró 2024-ben).
  
  
• A kétoldalú kereskedelem jelentősen növekedett Románia teljes Schengeni Övezetbe való integrációja után, 2025 januárjában: 2025 első három hónapjában a kétoldalú kereskedelem 15,8%-os növekedést mutatott, elérve körülbelül 3,5 milliárd eurót márciusban, és magas elvárásokat állítva a két ország jövőbeni kereskedelmi kapcsolataira.

Átfogóan tekintve, a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok emelkedő irányt követnek, amelyeket kétoldalú beruházások, az ipari szektorok kiegészítőképessége és a közös európai térhez való tartozás támogat. A Schengeni tér új lehetőségeket nyit a kereskedelem területén, elősegítve az áruk és személyek szabad mozgását, valamint a hosszú távú stratégiai együttműködést. Szomszédokként és partnerekként Romániának és Magyarországnak megvan a képessége arra, hogy együtt ösztönözzék a gazdasági jólétet mind nemzeti, mind regionális szinten.